Név:

Péksütemények. Porozitás-meghatározási módszer

Érvényes

Bevezetés dátuma:

Lemondás dátuma:

Kicserélve:

Szöveg GOST 5669-96 Pékáruk. Porozitás-meghatározási módszer

GOST 5669-96

ÁLLAMKÖZI SZABVÁNY

Hivatalos közzététel

ÁLLAMKÖZÖTI SZABVÁNYOSÍTÁSI, METROLÓGIAI ÉS TANÚSÍTÁSI TANÁCS

Előszó

1 KIALAKÍTA: Állami Sütőipari Kutatóintézet (GosNIIHP)

MTC 3 „Kenyér, pékáru és tésztatermékek” BEMUTATVA

BEVEZETE az oroszországi Gosstandart

2 ELFOGADTA az Államközi Szabványügyi, Mérésügyi és Tanúsítási Tanács (1996. április 12-i 9. sz. jegyzőkönyv)

3 Az Orosz Föderáció Szabványügyi, Mérésügyi és Tanúsítási Állami Bizottságának 1996. november 5-i 608. sz. rendelete értelmében a GOST 5669-96 államközi szabvány közvetlenül az Orosz Föderáció állami szabványaként került hatályba augusztus 1-jén, 1997.

4 GOST 5669-51 HELYETT

5 ÚJRAKIADÁS

Ezt a szabványt nem lehet teljesen vagy részben reprodukálni, reprodukálni és hivatalos kiadványként terjeszteni az Orosz Föderáció területén az orosz állami szabvány engedélye nélkül.

1 Alkalmazási kör...................1

3 Kezelőszervek és segédeszközök................1

4 Az elemzésre való felkészülés menete...................1

5 Elemzési eljárás...................1

6 Az elemzési eredmények feldolgozásának szabályai...................2

GOST 5669-96

ÁLLAMKÖZI SZABVÁNY

PÜTÉSI TERMÉKEK A porozitás meghatározásának módszere

Péksütemények.

A porozitás meghatározásának módszere

Bevezetés dátuma 1997-08-01

1 HASZNÁLATI TERÜLET

1.1 Ez a szabvány a 0,2 kg vagy annál nagyobb tömegű pékárukra vonatkozik, és meghatározza a morzsa porozitásának meghatározására szolgáló módszert.

1.2 Porozitás alatt a morzsa pórustérfogatának a zsemlemorzsa teljes térfogatához viszonyított arányát értjük, százalékban kifejezve.

2 SZABÁLYOZÁSI HIVATKOZÁS

GOST 24104-88* Általános célú és szabványos laboratóriumi mérlegek. Általános műszaki feltételek

3 KEZELŐSZERVEK ÉS KIEGÉSZÍTŐKÉSZÜLÉKEK

3.1 A 4. pontossági osztály általános célú laboratóriumi mérlegei 1 kg-os maximális súlyhatárral, legfeljebb ±75 mg megengedett hibával - a GOST 24104 szerint.

Zhuravlev mintája, amely a következő részekből áll:

3 cm belső átmérőjű fémhenger, egyik oldalán hegyes éllel;

fa hüvely;

keresztfalú fa vagy fém tálca, amelyben a faltól 3,8 cm távolságban 1,5 cm mély rés van.

4 AZ ELEMZÉS ELŐKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSA

4.1 Mintavétel - a GOST 5667 szerint.

4.2 A laboratóriumi minta közepéből vágjunk ki egy legalább 7-8 cm széles darabot (szeletet).

5 AZ ELEMZÉSI ELJÁRÁS

5.1 Egy morzsadarabból a kéregtől legalább 1 cm távolságra a készülék hengerével mélyedéseket készítenek, amelyekhez a henger előzőleg növényi olajjal megkent éles szélét forgó mozdulattal beillesztik. a darab morzsájába. A morzsával töltött hengert úgy helyezzük a tálcára, hogy a pereme szorosan illeszkedjen a tálcán lévő nyílásba. Ezután a zsemlemorzsát egy hüvely segítségével, kb. 1 cm-re kinyomjuk a hengerből, és a henger szélén éles késsel levágjuk. A levágott morzsát eltávolítjuk. A hengerben visszamaradt morzsát karmantyúval tolják ki a tálca falához, és a henger szélén is levágják.

Hivatalos közzététel

A búzakenyér porozitásának meghatározására három hengeres mélyedést, a rozskenyérhez és a lisztkeverékből készült kenyérhez négy darab (27 ± 0,5) cm 3 térfogatú mélyedést készítenek. Az előkészített ásatásokat egyidejűleg lemérik.

A darabos termékekben, ahol egy szeletből nem lehet bemélyedéseket szerezni, két szeletből vagy két termékből készülnek a mélyedések.

6 AZ ELEMZÉSI EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSÁNAK SZABÁLYAI

6.1 A porozitás P,%, a képlet alapján kerül kiszámításra

n=-^-t,

ahol V a kenyér mélyedések teljes térfogata, cm 3; t - a mélyedések tömege, g;

p a nem porózus morzsatömeg sűrűsége.

A p nem porózus tömeg sűrűsége pékáru esetében elfogadott:

1,31 - a legmagasabb és első osztályú búzalisztből;

1,26 - második osztályú búzalisztből;

1,28 - első és második osztályú búzaliszt keverékéből;

1,25 - Podolszk búzalisztből;

1,23 - magas korparészecskék-tartalmú búzalisztből;

1,21 - búza tapétalisztből;

1,27 - szitált rozsliszt és pudingfajtákból;

1,22 - rozsliszt és első osztályú búzaliszt keverékéből;

1,26 - hámozott rozsliszt és prémium búzaliszt keverékéből;

1,25 - hámozott rozsliszt és első osztályú búzaliszt keverékéből;

1,23 - hámozott rozsliszt és másodosztályú búzaliszt keverékéből;

1,22 - hámozott rozsliszt és Podolski búzaliszt keverékéből;

1,21 - rozstapéta lisztből vagy rozstapéta és búza tapéta keverékéből. A számításokat 1,0%-os pontossággal végezzük.

Megjegyzés - Ha a p mutatót a szabvány nem írja elő, a számításokhoz p-t olyan lisztből vettük, amely összetételében vagy a keverékben lévő lisztfajták arányában hasonló.

UDC 664.66.001.4:006.354 MKS 67.050 N39 OKSTU 9109

Kulcsszavak: kenyér, pékáruk, meghatározási módszer, porozitás

• GOST 15113.2-77 Élelmiszer-koncentrátumok. A gabonaállomány szennyeződéseinek és kártevőfertőzöttségének meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 15113.3-77 Élelmiszer-koncentrátumok. Módszerek az érzékszervi mutatók meghatározására, a koncentrátumok felhasználásra való alkalmasságára és a szuszpenzió diszperziójának értékelésére
• GOST 15113.4-77 Élelmiszer-koncentrátumok. A nedvesség meghatározásának módszerei
• GOST 15113.5-77 Élelmiszer-koncentrátumok. A savasság meghatározásának módszerei
• GOST 15113.6-77 Élelmiszer-koncentrátumok. A szacharóz meghatározásának módszerei
• GOST 15113.7-77 Élelmiszer-koncentrátumok. A konyhasó meghatározásának módszerei
• GOST 15113.8-77 Élelmiszer-koncentrátumok. Hamumeghatározási módszerek
• GOST 15113.9-77 Élelmiszer-koncentrátumok. Zsírmeghatározási módszerek
• GOST 23455-79 „Mastoprim” gyógyszer. Műszaki adatok
• GOST 26186-84 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, húskonzervek, hús- és zöldségtermékek. A kloridok meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 26671-85 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, húskonzervek, hús- és zöldségtermékek. Minták előkészítése laboratóriumi elemzéshez
• GOST 26889-86 Élelmiszer- és aromatermékek. Általános utasítások a nitrogéntartalom Kjeldahl módszerrel történő meghatározásához
• GOST 26928-86 Élelmiszeripari termékek. Vasmeghatározási módszer
• GOST 26929-94 Nyersanyagok és élelmiszerek. Minta előkészítés Mineralizálás a mérgező elemek tartalmának meghatározására
• GOST 26930-86 Nyersanyagok és élelmiszerek. Arzén meghatározási módszer
• GOST 26931-86 Nyersanyagok és élelmiszerek. A réz meghatározásának módszerei
• GOST 26932-86 Nyersanyagok és élelmiszeripari termékek. Ólommeghatározási módszerek
• GOST 26933-86 Nyersanyagok és élelmiszerek. A kadmium meghatározásának módszerei
• GOST 26934-86 Nyersanyagok és élelmiszerek. Cink meghatározási módszer
• GOST 26935-86 Konzerv élelmiszerek. Ónmeghatározási módszer
• GOST 26971-86 Gabona, gabonafélék, liszt, zabpehely bébiételekhez. A savasság meghatározásának módszere
• GOST 30178-96 Nyersanyagok és élelmiszerek. Atomabszorpciós módszer toxikus elemek meghatározására
• GOST 30538-97 Élelmiszeripari termékek. A toxikus elemek atomemissziós módszerrel történő meghatározásának módszertana
• GOST 31643-2012 Gyümölcslé termékek. Az aszkorbinsav meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 31644-2012 Gyümölcslé termékek. 5-hidroxi-metil-furfurol meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 31660-2012 Élelmiszeripari termékek. Lehúzó voltammetriás módszer a jód tömegkoncentrációjának meghatározására
• GOST 31669-2012 Gyümölcslé termékek. Szacharóz, glükóz, fruktóz és szorbit meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 5512-50 Élelmiszerek és ízesítő termékek és italok. Arzén meghatározási módszerek
• GOST 5667-65 Kenyér és pékáruk. Átvételi szabályok, mintavételi módszerek, a termékek érzékszervi jellemzőinek és tömegének meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 5668-68 Kenyér és pékáruk. A zsír tömeghányadának meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 5669-96 Pékáruk. Porozitás-meghatározási módszer
• GOST 5698-51 Kenyér és pékáruk. A konyhasó tömeghányadának meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 8756.0-70 Konzerv élelmiszerek. Mintavétel és vizsgálatra előkészítés
• GOST 8756.1-79 Konzerv élelmiszerek. Módszerek az érzékszervi jellemzők, az alkotóelemek nettó tömegének vagy térfogatának és tömeghányadának meghatározására
• GOST 8756.17-70 Konzerv élelmiszerek. Módszer a zselé olvadáspontjának meghatározására húskonzervekben
• GOST 8756.4-70 Konzerv élelmiszerek. Az ásványi szennyeződések (homok) tartalmának meghatározására szolgáló módszer
• GOST 25555.1-2014 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek. Módszer az illékony savak meghatározására
• GOST 25555.5-2014 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek. A kén-dioxid meghatározásának módszerei
• GOST 26313-2014 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek. Átvételi szabályok és mintavételi módszerek
• GOST 26671-2014 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, húskonzervek, hús- és zöldségtermékek. Minták előkészítése laboratóriumi elemzéshez
• GOST 31983-2012 Élelmiszerek, takarmányok, élelmiszer-alapanyagok. A poliklórozott bifenilek tartalmának meghatározására szolgáló módszerek
• GOST 32249-2013 Gyümölcslé termékek. Etil-alkohol meghatározása enzimes módszerrel
• GOST 32711-2014 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek. Az összes kén-dioxid meghatározása enzimes módszerrel
• GOST 32712-2014 Gyümölcslé termékek. A fumársav meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32771-2014 Gyümölcslé termékek. Szerves savak meghatározása fordított fázisú nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32780-2014 Élelmiszeripari termékek. Módszerek a szintetikus színezékek tömeghányadának azonosítására és meghatározására fagyasztott desszertekben
• GOST 32797-2014 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a kinolonok maradéktartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektorral
• GOST 32798-2014 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer aminoglikozidok maradék tartalmának meghatározására tömegspektrometriás detektoros nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32799-2014 Gyümölcslé termékek. Szabad aminosavak meghatározása ioncserélő kromatográfiával
• GOST 32800-2014 Gyümölcslé termékek. Adalékanyagok jelenlétének meghatározása glükóz- és fruktózszirupokban gázkromatográfiával
• GOST 32834-2014 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer féreghajtó szerek maradék tartalmának meghatározására tömegspektrometriás detektoros nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32841-2014 Gyümölcslé termékek. Az etanol meghatározása aromaképző vegyületekben gázkromatográfiával
• GOST 32903-2014 Gyümölcslé termékek. Vízben oldódó vitaminok: tiamin (B1), riboflavin (B2), piridoxin (B6) és nikotinamid (PP) meghatározása fordított fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32919-2014 Gyümölcslé termékek. A maradék metanol mennyiségének meghatározására szolgáló módszer
• GOST 33163-2014 Gyümölcslé termékek. Az Alicyclobacillus nemzetséghez tartozó baktériumok meghatározása
• GOST R 56201-2014 Funkcionális élelmiszertermékek. A bifidogén tulajdonságok meghatározásának módszerei
• GOST R ISO 21571-2014 Élelmiszeripari termékek. Analitikai módszerek genetikailag módosított szervezetek és az azokból származó termékek kimutatására. Nukleinsav extrakció
• GOST 28038-2013 Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek. Módszerek a mikotoxin patulin meghatározására
• GOST 31671-2012 Élelmiszeripari termékek. Nyomelemek meghatározása. Mintaelőkészítés emelt nyomáson végzett mineralizációval
• GOST 33303-2015 Élelmiszeripari termékek. Mintavételi módszerek a mikotoxinok meghatározására
• GOST 33312-2015 Gyümölcslé termékek. A guajakol meghatározása gázkromatográfiával
• GOST R 55578-2013 Speciális élelmiszerek. Az ozmolalitás meghatározásának módszere
• GOST 31707-2012 Élelmiszeripari termékek. Nyomelemek meghatározása. Az összes arzén és szelén meghatározása atomabszorpciós spektrometriával hidridképzéssel, a minta nyomás alatti előzetes mineralizációjával
• GOST 32223-2013 Gyümölcslé termékek. Pektin meghatározása fotometriás módszerrel
• GOST R 55518-2013 Bortermékek. Az oldott szén-dioxid összetételének meghatározása izotópos egyensúlyi módszerrel
• GOST 33277-2015 Gyümölcslé termékek. A karotinoidok tömegkoncentrációjának meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 33615-2015 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Enzim immunoassay módszer a furazolidon metabolit maradék tartalmának meghatározására
• GOST 33634-2015 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Enzim immunoassay módszer a fluorokinolon antibiotikumok maradék tartalmának meghatározására
• GOST R 54634-2011 Funkcionális élelmiszertermékek. E-vitamin meghatározási módszer
• GOST R 54635-2011 Funkcionális élelmiszerek. Az A-vitamin meghatározási módszer
• GOST R 54637-2011 Funkcionális élelmiszerek. D3-vitamin meghatározási módszer
• GOST 33616-2015 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer arzéntartalmú növekedésserkentők maradék tartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás tömegspektrometriával induktív csatolású plazmával
• GOST 31694-2012 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a tetraciklin antibiotikumok maradék tartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektorral
• GOST 31903-2012 Élelmiszeripari termékek. Expressz módszer az antibiotikumok meghatározására
• GOST 32014-2012 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a nitrofurán metabolitok maradék tartalmának meghatározására tömegspektrometriás detektoros nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 32161-2013 Élelmiszeripari termékek. Módszer a cézium Cs-137 tartalom meghatározására
• GOST 32163-2013 Élelmiszeripari termékek. Módszer az Sr-90 stronciumtartalom meghatározására
• GOST 32164-2013 Élelmiszeripari termékek. Mintavételi módszer a stroncium Sr-90 és a cézium Cs-137 meghatározására
• GOST 33780-2016 Élelmiszeripari termékek, takarmányok, takarmánykeverékek. Az aflatoxin B1 tartalom meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával alumínium-oxidos tisztítással
• GOST R 54390-2011 Élelmiszeripari termékek. Az összes nitrogéntartalom meghatározása elégetéssel Dumas módszerrel és a fehérjetartalom számítása. 2. rész Gabonafélék, hüvelyesek és őrölt gabonatermékek
• GOST R 54904-2012 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer szulfonamidok, nitroimidazolok, penicillinek, amfenikolok maradék tartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektorral
• GOST R 55339-2012 Gyümölcslé termékek. Anionok meghatározása ioncserélő kromatográfiával
• GOST R 54058-2010 Funkcionális élelmiszerek. A karotinoidok meghatározásának módszere
• GOST ISO 8587-2015 Érzékszervi elemzés. Módszertan. Körű
• GOST 33824-2016 Élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok. Lehúzó voltammetriás módszer toxikus elemek (kadmium, ólom, réz és cink) tartalmának meghatározására
• GOST 33971-2016 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a karbadox és olakvindox metabolitok maradék tartalmának meghatározására tömegspektrometriás detektoros nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST 34137-2017 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a cefalosporinok maradéktartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektálással
• GOST 34138-2017 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a makrociklusos laktonok maradéktartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával fluorimetriás detektálással
• GOST R 57513-2017 Speciális élelmiszerek. A béta-glükánok meghatározásának módszerei
• GOST 34110-2017 Fagyasztott gyümölcs, zöldség, gomba és feldolgozott termékeik. Átvételi szabályok és mintavételi módszerek
• GOST 34136-2017 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer a makrolidok, linkozamidok és pleuromutilinek maradéktartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektálással
• GOST 34139-2017 Élelmiszeripari termékek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer nyugtatók és adrenerg blokkolók maradék tartalmának meghatározására nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával tömegspektrometriás detektálással
• GOST 34164-2017 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Enzim immunoassay módszer a furatsilin metabolit maradék tartalmának meghatározására
• GOST 34285-2017 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok. Módszer állatgyógyászati ​​felhasználásra szánt kemoterápiás gyógyszerek kimutatására enzim-immunvizsgálattal, kemilumineszcens kimutatással, biochip technológiával
• GOST ISO 20633-2018 Kisgyermekek mesterséges táplálására adaptált tápszerek és felnőttek enterális táplálására szolgáló keverékek. E-vitamin és A-vitamin meghatározása normál fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST ISO 20634-2018 Kisgyermekek mesterséges táplálására adaptált tápszerek és felnőttek enterális táplálására szolgáló keverékek. A B12-vitamin meghatározása fordított fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST ISO 20637-2018 Kisgyermekek mesterséges táplálására adaptált tápszerek és felnőttek enterális táplálására szolgáló keverékek. A mioinozitol meghatározása folyadékkromatográfiával és impulzus-amperometriával
• GOST ISO 20647-2018 Kisgyermekek mesterséges táplálására adaptált tápszerek és felnőttek enterális táplálására szolgáló keverékek. Az összes jód meghatározása. Induktív csatolású plazma tömegspektrometriás (ICP-MS) módszer
• GOST ISO 20649-2018 Kisgyermekek mesterséges táplálására adaptált tápszerek és felnőttek enterális táplálására szolgáló keverékek. Króm-, szelén- és molibdéntartalom meghatározása. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS)
• GOST 34462-2018 Élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok, takarmányok. Szervetlen arzéntartalom meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával - induktív csatolású plazma tömegspektrometriával
• GOST EN 12821-2014 Élelmiszeripari termékek. Kolekalciferol (D3-vitamin) és ergokalciferol (D2-vitamin) tartalom meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST EN 12822-2014 Élelmiszeripari termékek. Az E-vitamin-tartalom (alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferolok) meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST EN 12823-2-2014 Élelmiszeripari termékek. Az A-vitamin-tartalom meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával. 2. rész: A béta-karotintartalom mérése
• GOST EN 12856-2015 Élelmiszeripari termékek. Aceszulfám-kálium, aszpartám és szacharin meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST EN 12857-2015 Élelmiszeripari termékek. A ciklamát meghatározása nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával
• GOST EN 13804-2013 Élelmiszeripari termékek. Nyomelemek meghatározása. A mérési technikák hatékonyságának kritériumai, a minta-előkészítés általános rendelkezései és módszerei

A Szovjetunió ÁLLAMI SZABVÁNYA

HEGYI SZIKLÁK

A TARTÁLY TULAJDONSÁGAI MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZEREI

Az együttható meghatározásának módszere
nyílt porozitású folyadéktelítettség

GOST 26450.1-85

Szovjetunió SZABVÁNYOK ÁLLAMI BIZOTTSÁGA

A Szovjetunió Földtani Minisztériuma, az Olajipari Minisztérium, a Gázipari Minisztérium FEJLESZTÉSE

ELŐADÓK

V. I. Petersilye, dr. g.-m. tudományok; E. G. Rabitz, Ph.D. g.-m. tudományok; L. A. Kotseruba, Ph.D. g.-m. tudományok; A. G. Kovalev, Ph.D. g.-m. tudományok; Ya. R. Morozovich, Ph.D. g.-m. tudományok

A Szovjetunió Földtani Minisztériuma BEVEZETE

Helyettes V. F. Rogov miniszter

A Szovjetunió Állami Szabványügyi Bizottságának 1985. február 27-i rendeletével JÓVÁHAGYVA ÉS HATÁLYBA LÉPTETT r. 424. sz

A Szovjetunió ÁLLAMI SZABVÁNYA

A Szovjetunió Állami Szabványügyi Bizottságának 1985. február 27-i 424. sz. rendelete megállapította az érvényességi időt

86/07/01-től

91.07.01-ig

A szabvány be nem tartása a törvény által büntetendő

Ez a szabvány az olajjal, gázzal vagy vízzel természetesen telített kőzetekre vonatkozik, és meghatározza a folyadékkal telített kőzetminták nyitott porozitási együtthatójának meghatározására szolgáló módszert.

A szabvány nem vonatkozik a laza kőzetekre.

A módszer lényege, hogy meghatározzuk a minta üregének térfogatát (a száraz és a folyadékkal telített minta tömegének különbségével), a külső térfogatát (a folyadékkal telített minta tömegeinek különbségével) levegőben és a telítő folyadékban) és a porozitási együtthatót úgy számítjuk ki, hogy az első térfogatot elosztjuk a másodikkal.

1. MINTAVÉTELI MÓDSZER

1.1. Mintavételi módszer - a GOST 26450.0-85 szerint.

2. BERENDEZÉSEK, MŰSZEREK ÉS REAGENSEK

2.1. Berendezések, szerszámok és reagensek - a GOST 26450.0-85 szerint a következő kiegészítéssel:

készülék a minták telítésére (), amelynek kialakítása biztosítja:

A minták telítésére szolgáló eszköz sematikus diagramja

4.3.2. Az edénybe 1 töltse fel a munkafolyadékot.

4.3.3. A mintákat és a munkafolyadékot külön evakuálják. A folyadékot addig evakuálják, amíg a gázbuborékok intenzív kibocsátása meg nem szűnik. A minta evakuálási idejét az ajánlottnak megfelelően kell kiválasztani.

4.3.4. A kiürítési idő letelte után zárja el a vákuumszivattyú szelepét. 8 és a csapon keresztül engedjen le egy kis mennyiségű kiürített folyadékot 2 hogy a kristályosító alját 1,0 cm magasságig egy folyadékréteg fedje be, hogy megteremtse a kapilláris impregnálás feltételeit.

4.3.5. A kapilláris impregnálás mértékének növekedésével fokozatosan emelje a folyadékszintet. Amikor a rendszerben a maradék nyomás megnő, a vákuumszivattyú rövid időre bekapcsol.

4.3.6. A kapilláris impregnálás végén emelje fel a folyadékszintet legalább 1,0 cm-rel a minták felülete fölé, és vákuumozza, amíg a gázbuborékok intenzív kibocsátása meg nem szűnik.

4.3.7. Kapcsolja ki a vákuumszivattyút, és lassan nyissa ki a csapot 8 és mintákkal távolítsuk el a kristályosítót.

4.3.8. A mintákat a folyadékban hagyjuk telítésre atmoszférikus nyomáson, vagy nagynyomású készülékbe helyezzük és 5,0-15,0 MPa nyomáson telítjük. A minta telítési ideje az ajánlottnak megfelelően kerül kiválasztásra. Ezt követően a telített minta tömegét levegőben történő leméréssel szabályozzuk, amíg állandó értéket nem kapunk (a tételből 2-3 minta kontrollmérése történik).

4.3.9. Ha a minták túltelítettek, és minden további művelet során a mintákat a folyadékszint alatt tartják, hogy ne érintkezzenek a légkörrel. A kristályosítót fedéllel zárják le. Ha a mintákat formációs vízmodelltel telítjük, a kristályosítót a mintákkal exszikkátorba helyezzük, hogy megakadályozzuk a víz elpárolgását, és ennek következtében a folyadék sótartalmának megváltozását.

4.4. A telített minták mérése legfeljebb 0,001 g hibával történik - 20 g-nál kisebb tömegű és 0,01 g-ig terjedő hibával - 20 g-nál nagyobb tömegű minták esetén.

4.4.1. A telítési és újratelítési folyamat befejezése után a mintákat hidrosztatikusan lemérjük, meghatározva a folyadékba merített minta tömegét -M 2 . Ehhez a mérleg bal oldali serpenyője fölé egy hidat helyeznek el, amelyre egy kiürített munkafolyadékkal ellátott pohár kerül, amellyel a mintákat telítik. A kristályosítóból, ahol a telített minták találhatók, vegye ki a mintát, és helyezze egy vékony huzalból vagy horgászzsinórból készült kosárba, amely a mérleg bal oldali serpenyőjének nyelére van felfüggesztve. Ebben az esetben a mintát olyan pohárba kell meríteni, amelynek vízszintje alatt van folyadék, és mérlegeléskor nem szabad érintenie az üveg falát és alját. Az egyensúly elérésének pillanatában az üvegben lévő folyadékszintet minden minta esetében azonos szintre kell hozni. Határozza meg a szuszpendált folyadékba helyezett minta tömegét - ( M 2 +a).A mintát a folyadékszint alatt visszahelyezzük a kristályosítóba. Az egyes mintatételek hidrosztatikus mérésének végén meg kell határozni a szuszpenzió (kosár, damil) hidrosztatikus tömegét - A.

4.4.2. Miután a teljes tétel hidrosztatikus mérése befejeződött, a telített mintákat levegőn mérjük. Ehhez a mintát eltávolítják a kristályosítóból, és eltávolítják a felesleges folyadékot a felületéről. Ezt a műveletet ugyanabba a folyadékba áztatott szűrőpapírral vagy a minta üvegen hengerelésével végezzük, amíg a minta felülete elveszti fényét és fénytelenné válik. Határozza meg a levegőben lévő folyadékkal telített minta tömegét -M 3 .

5. AZ EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA

5.1. A mérés eredményeit, a munkafolyadék sűrűségének meghatározását és a nyitott porozitás kiszámítását naplóban vagy speciális lyukkártyán rögzítik az ajánlottnak megfelelően.

5.2. Nyitott porozitási arány (NAK NEK P ) képlettel számított százalékban

,

Ahol M 1 - száraz kőzetminta tömege, g;

M 2 a folyadékkal telített kőzetminta tömege telítő folyadékban, g;

M 3 - folyadékkal telített kőzetminta tömege levegőben, g.

5.3. A nyitott porozitás együtthatójának folyadéktelítéssel történő meghatározásakor a térfogatsűrűség ( δ p), g/cm 3, a képlet szerint

,

Ahol δ f- a munkafolyadék sűrűsége, g/cm3

és látszólagos ásványi sűrűség ( δ k.m.p.), g/cm 3, a következő képlet szerint:

.

5.4. A nyitott porozitás együtthatójának folyadéktelítési módszerrel történő meghatározásánál megengedett hibák nem haladhatják meg a maximális hibákat, amelyek kiszámítása a referenciakönyvben található.

A nyitott porozitási együttható folyadéktelítéssel történő meghatározásához javasolt mintatelítési módok táblázata

Az eredmények rögzítésének formája és példája a nyitott porozitás együtthatójának meghatározásakor az eredmények rögzítési példájával

3. FÜGGELÉK
Információ

HIBA A NYITOTT POROZITÁSI EGYÜTTŐ MEGHATÁROZÁSÁBAN

1. A nyitott porozitási együttható meghatározásának hibája a következőkből áll:

mérlegelési hibák, g;

a telített minta mérésre való előkészítésének hibái, g;

hiányos telítettség okozta hiba.

A teljes relatív hibát a képlet fejezi ki

ahol Δ K p- abszolút hiba a porozitás meghatározásában, %;

Δ K p / K p -relatív hiba a porozitás meghatározásában;

Δ M 1- mérlegelési hiba;

Δ M 3 1- hiba a telített minta levegőben történő mérésre történő előkészítésében;

φ - hiba a nem teljes telítettség miatt.

1.1. Δ érték Mkicsi, az 1. osztályú műszaki mérlegeken mérve nem haladja meg a ±0,02 g-ot - e mérlegek érzékenységi küszöbének kétszerese.

1.2. A telített minta levegőben történő mérésre történő előkészítésének hibája a laboratóriumi technikus tapasztalatától függ. A kísérleti adatok szerint, amelyek ugyanazon minták ismételt felületszárításából és méréséből állnak, ez a hiba nem haladja meg a mérési hibát. ElfogadhatóΔ M 3 1 =Δ M=±0,02 g.

1.3. A nem teljes telítettségből adódó hiba kísérleti munka eredményeként változtatható, és a következőképpen fejeződik ki:

Ahol Vn - a pórustér teljes térfogata;

Δ V- alultelített hangerő.

Kísérleti adatok szerint telítési viszonyok mellett (lásd) a hiányos telítésből adódó hiba eltűnőben kicsi ( φ ≈0).

2. A teljes relatív hiba a nyitott porozitási együttható meghatározásánál: .

Relatív sűrűség anyag jellemzi a térfogatának szilárd anyaggal való kitöltésének mértékét. A relatív sűrűséget a következő képlettel kell kiszámítani:

Pl=, (6.1)

Ahol: ρ 0 - az anyag átlagos sűrűsége, kg/m3;

ρ - az anyag valós sűrűsége, kg/m 3 ;

Porozitás Az anyag pórusokkal való feltöltésének mértékét jellemzi. A porozitást a következő képletekkel számítjuk ki:

by=(1-Pl) . 100, [%] vagy (6,2)

by=(1 -) . 100 , [%]. (6.3)

Üresség az ömlesztett anyag térfogatának üregekkel való kitöltésének mértékét jellemzi. Az üresség kiszámítása a következő képlettel történik:

V P = (1-) . 100 , [%], (6.4)

Ahol: ρ n- az anyag térfogatsűrűsége lazán töltött állapotban, kg/m 3 ;

ρ 0 - az anyag átlagos sűrűsége, kg/m3.

7. A kopás meghatározása

Kopás jellemzi az anyag azon képességét, hogy a koptató erők hatására tömege megváltozik. A járólapok, lépcsőfokok, padlók stb. építéséhez használt anyagok kopásállóságát tesztelik.

A kopás meghatározásakor a GOST 13087-81 vagy a GOST 30629-99 szabványt használják. A kopást 5 köbös mintán 40-50 mm éllel vagy 40-50 mm átmérőjű és magasságú hengereken határozzuk meg.

A vizsgálatot egy koptatókörön kell elvégezni (7.1. ábra). A készülék fő része egy acél kör, amelyet egy villanymotor hajt forgásba. A mintát a koptatókör tartóba helyezzük, és speciális súllyal, 600 g/cm 2 csiszolási felülettel szorosan a kör felületéhez nyomjuk. A vizsgálat során az anyagmintáknak 150 m-t kell megtenniük, legfeljebb 35 ford./perc kerékfordulatszámmal. Csiszolóanyagként normál kvarchomokot használnak 20 g mennyiségben minden 30 m-es pályán. Az egyenletes kopás érdekében a mintát 30 m-enként 90 0-kal elfordítjuk, és egy új adag csiszolóanyagot öntünk alá. A korábban hozzáadott csiszolóanyagot eltávolítjuk a körből.

Az anyag kopását az egységnyi felületre eső mintatömeg-veszteség jellemzi, és a következő képlet határozza meg:

És =
, [g/cm 2 ], (7.1)

Ahol m 1 - a minta száraz tömege, kg;

m 2 - a minta tömege vízzel telített állapotban, kg;

F– kopásfelület, cm2.

Rizs. 7.1. Kopáskör:

1 - csiszolókorong; 2 - rakodószerkezet; 3 - tesztelt minták; 4 - fordulatszámmérő

8. Nyomó- és hajlítószilárdság meghatározása

Tartósság nevezzük az anyag azon tulajdonságát, hogy ellenáll a belső feszültséget okozó külső erők általi pusztulásnak. Különböző külső terhelések hatására az épületekben és szerkezetekben lévő anyagok különböző belső feszültségeket szenvednek: nyomó, húzó, hajlító stb. A szilárdság sok építőanyag fontos tulajdonsága, az a terhelés, amelyet egy adott elem adott keresztmetszeten fel tud venni nagyságától függ. Ha az anyag nagyobb szilárdságú, akkor az építőelem keresztmetszeti mérete csökkenthető.

Az építőanyagok szilárdságát általában a nyomószilárdság (R com), a hajlítási (R bend) és a húzószilárdság (R p) jellemzi. Megfelelő formájú anyagminták (8.1 a-g ábra) hidraulikus préseken (8.2 ábra), hajlító- vagy szakítógépeken történő vizsgálatával határozzák meg.

Rizs. 8.1. Minták a vizsgálati anyagokhoz:

I - tömörítéshez; II - hajlítás; III - szakító;

a - sűrű természetes kő; b - porózus természetes kő; c - beton; g - tégla (a kocka két félből van ragasztva); d - cementhabarcs; e - tégla; f - fa; és - acél; k – műanyag.

Rizs. 1.5. Hidraulikus prés rajza kompressziós vizsgálathoz:

1 - ágy; 2 - csavaros eszköz a minta rögzítéséhez; 3 - felső tartólemez; 4 - vizsgálati minta; 5 - alsó tartólemez gömb alakú felülettel; 6 - dugattyú

8.1. Nyomószilárdság meghatározása

Nyomószilárdság Az anyag feszültségét annak a nyomóterhelésnek megfelelő feszültségnek nevezzük, amelynél az anyag megsemmisül. A nyomószilárdságot a következő képlet határozza meg:

R szh = , [MPa (kgf/cm 2)], (8.1)

Ahol: R

F- a minta keresztmetszete, m 2 (cm 2).

A vizsgálatokat a GOST szerint kell elvégezni a releváns anyagokra vonatkozóan.

A nyomószilárdság meghatározásához az anyagmintákat külső nyomóerőnek teszik ki, és tönkreteszik. A különféle építőanyagok mintáinak alakjának és méretének meg kell felelnie az ilyen típusú anyagokra vonatkozó GOST-követelményeknek. A vizsgált mintáknak megfelelő geometriai alakúaknak kell lenniük kocka, henger vagy paralelepipedon formájában. A kocka alakú természetes kőanyagokból 50, 70, 100, 150 és 200 mm-es éllel lehet mintát venni. Sűrű anyagokból kisebb méretben, porózus anyagokból nagyobb minták vehetők. Az ilyen kockamintákat korund vagy gyémánt körfűrészekkel, a hengermintákat pedig speciális üreges fúrókkal készítik. A gyártás után a mintákat úgy köszörüljük, hogy az ellentétes terhelt felületek szigorúan párhuzamosak legyenek. A síkok helyességét négyzettel és tolómérővel ellenőrzik, a mintákat megjelölik, és feltüntetik rajtuk a foliáció (szálasság) irányát. Hidraulikus préseket használnak az anyagminták kompressziós vizsgálatára (8.2. ábra). A vizsgálat előtt előszárított mintákat 1 mm-es pontossággal mérik. A kocka minden lineáris dimenzióját a minta ellentétes felületeinek két középvonalának mérési eredményeinek számtani átlagaként számítjuk ki. A henger átmérőjét négy mérés eredményének számtani átlagaként számítjuk ki: mindkét végén két, egymásra merőleges irányban. A mérési eredmények alapján kiszámítják a minta roncsolóerő irányára merőleges keresztmetszeti területét. A roncsoló erő irányát a vizsgálat során párhuzamosan kell venni a minta foltosodásának vagy rostosságának irányával. A vizsgálathoz a mintát a prés alsó tartólemezére kell helyezni pontosan annak közepén. A felső tartólemezt csavarral ráeresztjük a mintára, szorosan rögzítjük két tartólemez közé, bekapcsoljuk a présszivattyút és a mintára terhelést helyezünk, figyelve a növekedés ütemét. 0,5 - 1 MPa per 1 s, és a vizsgálat megkezdése után 20-60 másodpercen belül meg kell semmisítenie. A szakítóterhelés értékének a prés által kifejtett maximális erő legalább 10%-a kell legyen. A minta megsemmisítésének pillanatában a nyomásmérőn lévő tű leáll és visszamegy. A törési terhelés maximális értékét egy vezérlőnyíl rögzítjük.

Minden anyag esetében legalább három mintán kell vizsgálatot végezni. A végeredményt az összes teszt eredményének számtani átlagaként kell felvenni.

A természetes kőből készült kockaminták és hengerminták nyomószilárdságának kiszámítása után azokat újra kell számítani és át kell alakítani egy 150x150x150 mm méretű szabványos kockává. Ehhez a vizsgálati eredményeket meg kell szorozni a 8.1. táblázatban feltüntetett léptéktényezővel (K m).

A GOST 12730.4-78 követelményeket állapít meg a minden típusú építésben használt betonkeverékek porozitási mutatóinak meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozóan. A beton porozitásának mutatóit matematikai számításokkal a betonminták sűrűség (GOST 12730.1), vízabszorpció (GOST 12730.3), szorpciós páratartalom (GOST 12852.6) vizsgálatának eredményei alapján határozzák meg. A GOST 12730.4-78 80. 01. 01-én lépett hatályba.

GOST 12730.4-78

Csoport W19

ÁLLAMKÖZI SZABVÁNY

A porozitási mutatók meghatározásának módszerei

Konkrét. A porozitási paraméterek meghatározásának módszerei

ISS 91.100.30

Bevezetés dátuma 1980-01-01

INFORMÁCIÓS ADATOK

1. A Szovjetunió Építési Ügyek Állami Bizottsága, a Szovjetunió Építőanyagipari Minisztériuma, a Szovjetunió Energiaügyi és Villamosítási Minisztériuma KIALAKÍTOTA

A Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottsága BEVEZETE

2. A Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottságának 1978. december 22-i N 242 határozatával JÓVÁHAGYVA ÉS HATÁLYBA LÉPTETT

3. GOST 12730-67 HELYETT a porozitás meghatározására vonatkozóan

4. SZABÁLYOZÁSI ÉS MŰSZAKI DOKUMENTUMOK HIVATKOZÁSA

5. KÖZTÁRSASÁG. 2003. december

1. Ez a szabvány minden típusú betonra vonatkozik, és módszereket határoz meg a porozitási mutatók meghatározására a sűrűségük, a vízfelvételük és a szorpciós nedvességtartalmuk meghatározásának eredményei alapján, a GOST 12730.1, GOST 12730.3 és GOST 12852.6 szerint.

2. A beton nyitott, nem kapilláris pórusainak térfogatának meghatározásához (a szemcseközi üregek térfogata) a mintákat 24 órán át vízzel telítjük a GOST 12730.3 szerint, majd 10 percig rácson tartjuk, majd térfogatukat térfogatmérő a GOST 12730.1 szerint (előzetes szárítás és gyantázás nélkül).

3. A mintasorozat beton teljes pórustérfogatát százalékban a képlet szerint legfeljebb 0,1%-os hibával határozzuk meg

, (1)

ahol a porbeton sűrűsége, piknométerrel vagy Le Chatelier készülékkel a GOST 8269.0 módszer szerint meghatározva, kg/m;

Száraz beton sűrűsége mintasorozatban, a GOST 12730.1 szerint meghatározva, kg/m.

4. A beton nyitott kapilláris pórusainak térfogatát egy mintasorozatban százalékban a képlet határozza meg

ahol a beton térfogati vízfelvétele egy mintasorozatban, a GOST 12730.3 szerint meghatározva, %.

5. A beton nyitott, nem kapilláris pórusainak térfogatát az egyes mintákban (a szemcseközi üregek térfogata) térfogatszázalékban a képlet határozza meg

, (3)

ahol a minta térfogata, a GOST 12730.1 szerint meghatározva, cm;

A szabvány 2. pontja szerint meghatározott mintatérfogatot lásd

A beton nyitott, nem kapilláris pórusainak térfogatát egy mintasorozatban a sorozat összes mintája vizsgálati eredményeinek számtani átlagaként határozzuk meg.

6. A minták sorozatában lévő beton feltételesen zárt pórusainak térfogatát százalékban a képlet határozza meg

. (4)

7. A beton mikroporozitási indexét egy mintasorozatban a képlet határozza meg

, (5)

ahol a beton szorpciós nedvességtartalma egy mintasorozatban 95-100% relatív páratartalom mellett, a GOST 12852.6 módszer szerint meghatározva, térfogatszázalékban.

8. A beton átlagos pórusméretének és a pórusméretek egyenletességének mutatóit az alkalmazás szerinti vízfelvétel kinetikája határozza meg.

ALKALMAZÁS

BETON POROZITÁSI MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA VÍZELNYELÉSÜK KINETIKÁJÁVAL

1. A beton vízfelvételének kinetikáját tömegének időbeli növekedése jellemzi.

2. A vízfelvételi görbéket az egyenlet fejezi ki

,

ahol a minta vízabszorpciója időben, tömegszázalékban;

A minta vízfelvétele, a GOST 12730.3 szerint meghatározva, tömegszázalék;

A természetes logaritmus alapja 2,718;

Vízfelvételi idő, h;

A nyitott kapilláris pórusok átlagos méretének mutatója, amely megegyezik a vízfelvételi folyamat gyorsulásának és sebességének arányának határával, amelyet az 1-4. ábrán látható nomogramokból határozunk meg;

A nyitott kapilláris pórusok méretének egységességének mutatója, amelyet az ábrán látható nomogramok határoznak meg. 1. és 2.

Nomogram és példa a porozitási paraméterek kiszámítására a folyadékkal való anyagtelítés kinetikája alapján (folyamatos módszer)

Nomogram és példa a porozitási paraméterek kiszámítására a folyadékkal való anyagtelítés kinetikája alapján (diszkrét módszer)

%; g/cm; %;

%. ; ; %;

; ; .

Nomogram és példa a mutató értékének meghatározására (at )

3. A vízfelvétel kinetikáját az előszárított minták folyamatos vagy diszkrét mérésével határozzák meg azok vízfelvétele során a GOST 12730.3 módszer szerint.

4. Folyamatos hidrosztatikus méréssel a koordinátákban a tömegnövekedés időbeli görbéjét szerkesztjük: vízfelvétel (tömegszázalékban) - idő (órában). Ezenkívül a vizsgálatok végén a vízzel telített minta hidrosztatikus és hagyományos mérését végezzük a térfogatának meghatározására a GOST 12730.1 módszer szerint.

A vizsgálati eredmények alapján a vízfelvételi görbén megtalálják azokat a pontokat, amelyeknél a vízfelvétel és és ezeknek a pontoknak megfelelően az idő és . Az értékek alapján és a nomogram (1. ábra) segítségével megtaláljuk a pórusszerkezet és paramétereit.

A nomogram használatára egy példa látható az ábrán.

5. A diszkrét módszerrel a tömegmérést a szárított minta vízbe merítése után 0,25 és 1,0 órával, majd 24 óránként tömegállandóságig végezzük. Állandó tömegnek azt a mintát kell tekinteni, amelynél a két egymást követő mérés eredménye legfeljebb 0,1%-kal tér el egymástól. A vizsgálatok végén a minta hidrosztatikus mérését végezzük. A vizsgálati eredmények alapján 0,25 és 1 órás időpontokban számítjuk ki a relatív tömeg szerinti vízfelvételt, ezen értékek felhasználásával, nomogramok segítségével (2. ábra) meghatározzuk a segédparamétert és azt a paramétert, amely alapján a paraméter kiszámításra kerül. vagy nomogramokból nyertük (3. és 4. ábra) . A nomogram használatára egy példa látható a 3. ábrán.

6. Egy sor betonminta porozitási paramétereit a sorozat összes mintája vizsgálati eredményeinek számtani átlagaként határozzuk meg.

7. A vízfelvétel kinetikája alapján a porozitási paraméterek meghatározásának alapmintái egy 7 cm élű kocka vagy egy 7 cm átmérőjű és magasságú henger.

Lehetőség van a vízfelvétel kinetikájának meghatározására kocka mintákon, átmérőjével megegyező magasságú hengermintákon, valamint szabálytalan alakú, de kockához, golyóhoz, hengerhez közeli mintákon. Ebben az esetben szükséges kísérletileg meghatározni az átmeneti együtthatókat az alapmintákhoz a paraméterekhez és.

Elektronikus dokumentum szövege

a Kodeks JSC készítette és ellenőrzi:

hivatalos kiadvány

Konkrét. A sűrűség meghatározásának módszerei,

páratartalom, vízfelvétel, porozitás

és vízálló: Szo. GOST. -

M.: IPK Standards Kiadó, 2004

A szabvány be nem tartása a törvény által büntetendő

Ez a szabvány eljárásokat ír elő a porkohászattal előállított portermékek sűrűségének, olajtartalmának és porozitásának meghatározására.

A módszerek lényege, hogy a termékek tömegét levegőn, majd a felületi pórusok lezárása után levegőben és vízben mérjük, majd meghatározzuk térfogatukat, sűrűségüket, olajtartalmukat és porozitásukat.

A szabvány nem vonatkozik a porkohászatban gyártott keményötvözet termékekre.

1. MINTAVÉTELI MÓDSZEREK

1.1. A kiválasztási eljárást és a teszteléshez szükséges minták számát a portermékekre vonatkozó szabályozási és műszaki dokumentációval összhangban végzik.

1.2. A vizsgálati minták egész termékek vagy azok legalább 0,5 cm 3 térfogatú egyedi részei. Ha a termékek térfogata kisebb, mint 0,5 cm 3, a sűrűség és a porozitás meghatározását több, 0,5 cm 3-nél nagyobb össztérfogatú terméken kell elvégezni.

A termék sűrűségét és porozitását az összes alkatrész tömege és térfogata alapján, a 0,5 cm 3 -nél kisebb térfogatú termékek esetében pedig teljes tömegük és térfogatuk alapján határozzák meg.

1.3. Az olajtartalom meghatározásakor a mintának 10 g-nál nagyobb tömegűnek kell lennie, és meg kell felelnie az 1.2. pont követelményeinek.

1.4. A 0,5 kg-nál nagyobb tömegű termékek esetében a bekezdések követelményeinek megfelelően ezek egyes részeit vizsgálati mintaként lehet használni. 1.2 és 1.3. A termék egyes részeinek tesztelésre történő kiválasztására vonatkozó követelményeket az adott termékre vonatkozó szabályozási és műszaki dokumentációban kell meghatározni.

1.5. A vizsgálat előtt a mintát (terméket) meg kell tisztítani a rátapadt szennyeződésektől, zsírtól és egyéb idegen anyagoktól. A repedésekkel, lyukakkal, forgácsokkal és omladozó élekkel rendelkező termékek nem vizsgálhatók.

1.6. A vizsgálat előtt a felesleges olajat eltávolítják a minta felületéről egy azt elnyelő anyag segítségével. Nem megengedett az olaj eltávolítása a pórusokból.

1.7. Az olaj eltávolítása a minta felületéről a GOST 24903 szerint történik.

1.8. A mintáknak (termékeknek), amelyek térfogata a fő mért méretekből számítható, mérettűréssel kell rendelkezniük legalább 10. fokozatú pontossággal a GOST 25347 szerint.

2. BERENDEZÉS ÉS ANYAG

2.1. Laboratóriumi mérlegek és mások, amelyek legfeljebb 0,01% hibával mérik a termékek tömegét.

2.2. Mérőeszköz (mikrométer, tolómérő stb.), amely lehetővé teszi a minták lineáris méreteinek mérését hibákkal a GOST 8.051 szerint.

2.3. Soxhlet extraháló oldószer oldószerekkel a GOST 24903 szerint, vagy más eszközökkel, amelyek biztosítják a megbízható olajkivonást.

2.4. Készülék és edény a minta tömegének levegőben és vízben történő mérésére a rajz szerint. 1 - 3. A készülék vezetékének legfeljebb 0,25 mm átmérőjű, nem korrozív anyagból kell készülnie. A kosárnak ugyanabból a huzalból kell készülnie, minimális számú menettel.

2.5. Desztillált víz a GOST 6709 szerint, egy vagy két csepp 0,1% tömegarányú nedvesítőszer vizes oldatának hozzáadásával.

2.6. OP-7 vagy OP-10 nedvesítőszer a GOST 8433 szerint.

2.7. GOST 20799 szerinti olaj vagy ismert sűrűségű és kinematikai viszkozitású olaj 20 °C-on 50-500 mm 2 /s. A minta impregnáló olajat nem szabad vízzel keverni.

b) mérlegelés vízben

a) mérlegelés a levegőben

b) mérlegelés vízben

a) mérlegelés a levegőben

b) mérlegelés vízben

2.11. Orvosi vazelin a GOST 3582 szerint

2.12. Benzil-alkohol a GOST 8771 szerint.

2.13. Beépítés a minta olajos vákuumos impregnálására, legalább 1 Pa vákuumot biztosítva.

2.14. Tiszta kőszénkátrány-xilol a GOST 9949 szerint.

2.15. Szűrőpapír a GOST 12026 szerint.

2.16. Hidrofobizáló folyadék a GOST 10834 szerint, vagy ennek hígított (legalább 3%-os) szén-tetrakloridos oldata.

2.17. Szén-tetraklorid a GOST 4 szerint.

3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA

3.1. A minta (termék) kezdeti tömegét laboratóriumi levegőben mérik le, legfeljebb 0,01%-os hibával.

3.2. A minta felületi pórusait a következő módok egyikével zárjuk:

a minta teljes impregnálása olajjal;

a minta részleges impregnálása olajjal vagy paraffinnal;

a minták bevonása vazelinból, paraffinból, víztaszító folyadékból vagy szén-tetrakloridos oldatából álló filmmel.

3.2.1. A nyitott porozitás meghatározásakor a mintát teljes olajjal impregnálják.

Ehhez a mintát tartalmazó edényt megtöltjük olajjal, és egy vákuumberendezés kamrájába helyezzük. Csökkentse az olajfelület nyomását 1-ről 10 Pa-ra (7,5 · 10 -2 - 10 -3 Hgmm). A porszívózást addig folytatjuk, amíg a légbuborékok már nem jelennek meg az olaj felületén. Ezután a kiürített berendezés kamrájában a nyomás kiegyenlítődik a légköri nyomással. A mintát az evakuálási időnél nem rövidebb ideig olajba merítjük. A minta olajjal való teljes impregnálásának biztosítására és ellenőrzésére ismételt vákuumozást kell végezni. Ehhez a vákuumkamrában a nyomást ismét 1-ről 10 Pa-ra csökkentik. Ha nem jelennek meg légbuborékok az olaj felületén, akkor a minta teljesen impregnáltnak tekintendő. A mintát ki kell venni az olajból, és az olaj lefolyása után meg kell tisztítani az 1.5. pont követelményeinek megfelelően. Nem szabad a mintát ismételten olajban evakuálni, ha az egyes termékekre vonatkozó normatív és műszaki dokumentáció jelzi a minta egyszeri evakuálásának időtartamát, biztosítva annak teljes olajjal való impregnálását.

3.2.2. Részleges impregnáláshoz a mintát (65 ± 5) °C-ra melegített olajba merítjük, és addig tartjuk, amíg a légbuborékok képződése megszűnik. Hűtsük le a mintát.

szobahőmérsékletre, gyorsan átvisszük a forró olajból szobahőmérsékletűre. Ezután a mintát eltávolítják az olajból, és az olaj lefolyása után az 1.5. pont követelményei teljesülnek.

A paraffinnal részlegesen impregnált mintát olvadt paraffinba merítjük, és addig tartjuk benne, amíg a légbuborékok kibocsátása meg nem áll. Ezután a mintát kivesszük, szűrőpapírra helyezzük és lehűtjük.

3.2.3. A mintán paraffinfilmet kapunk, ha paraffinoldatba merítjük (tömeghányad 5%).

A paraffinoldat elkészítése a GOST 9090 szerint történik. Miután a levegőbuborékok felszabadulása a minta felületén megszűnik, a mintát eltávolítjuk az oldatból és tömegállandóságig szárítjuk.

A víztaszító folyadék filmjét úgy állítják elő, hogy a mintát egy folyadékba vagy annak híg oldatába merítik. Ezután a mintát eltávolítjuk, és szárítószekrényben 20 percig (90-95) °C-on szárítjuk.

A minta felületére vékony rétegben vazelint viszünk fel. A felesleges vazelint eltávolítják.

3.3. Az olajjal való impregnálás és a pórusok lezárása után a 3.2. szakaszban leírtak szerint a mintát levegőn és vízben mérjük le, legfeljebb 0,01%-os hibával. A minta és a víz hőmérséklete 15-30 °C legyen. A víz hőmérsékletének mérése legfeljebb 0,5 °C hibával történik. A víz sűrűsége különböző hőmérsékleteken a függelékben található. A vízben lévő mintát egy állvánnyal ellátott mérlegen lemérik, amelyre egy desztillált vizet tartalmazó edényt helyeznek.

A minta (termék) vízben történő lemérésekor a felületén légbuborékok képződése nem megengedett. Ha buborékok jelennek meg, a mintát elutasítják vagy megszárítják, újra feldolgozzák a pórusok bezárásához, és ismét lemérik levegőn és vízben. Vízben történő mérés után a nedvességet szűrőpapír segítségével eltávolítjuk a minta felületéről, és levegőn újra lemérjük.

Ha a minta tömege nem változott, akkor a mérési művelet befejezettnek tekintendő. Ha a tömeg az ismételt levegőn történő mérés után növekszik, a mintát elutasítják vagy újra feldolgozzák.

A minta térfogatának meghatározásához használjon desztillált vízzel töltött piknométert. Más ismert sűrűségű folyadékok használata megengedett.

Először mérje meg a mintát és egy különálló piknométert egy laboratóriumi mérlegen, töltse fel vízzel a dugó felső nyílásáig, és 20 °C hőmérsékletre termosztálja.

Ezután a mintát vízzel ellátott piknométerbe helyezzük, 20 °C hőmérsékletre termosztáljuk, és rázatással eltávolítjuk.

szellem. A piknométer vízszintje a dugó felső nyílásához van állítva. Ezután a piknométert és a mintát lemérik.

A térfogat meghatározására szolgáló számítási módszer alkalmazásakor az 1.7. pont követelményeinek megfelelő mintákat a GOST 8.051 szerint kell mérni.

4. AZ EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA

4.1. Az olajba nem áztatott minta (termék) sűrűsége (?), g/cm3, a képlet segítségével számítható ki

Ahol t = t 1 ill T e;

T 1 - az olajba nem áztatott vizsgálati minta kezdeti tömege, g;

t e- a vizsgálati minta tömege olajkivonás és szárítás után, g;

V- minta térfogata, cm 3.

Minta térfogat ( V), cm 3, ha az eszköz rajz szerinti mérésére használják. 1 - 3, a képlet alapján számítva

Tábra szerinti zártcellás minta és tartóeszköz tömege a. 1 - 3, levegőben felfüggesztve, g;

t beábra szerinti zártcellás minta és tartószerkezet tömege. 1-3, vízben szuszpendálva, g;

B a víz sűrűsége, amely megfelel a mérési hőmérsékletnek, g/cm 3 ;

A minta térfogatát (V), g/cm 3 piknométerrel mérve a képlet alapján számítjuk ki

ahol m 4 egy zárt pórusú minta és egy folyadékkal külön (vagy egy menetben) mért piknométer össztömege, g;

m 5 - a piknométer tömege folyadékkal és zárt pórusú mintával, g;

P a folyadék sűrűsége a piknométerben, amely megfelel a mérési hőmérsékletnek, g/cm 3 .

A V minták térfogatának meghatározása a fő méretek mérése alapján megengedett.

A számítási eredményeket a rendszer második tizedesjegyre kerekíti.

4.2. A minta (termék) relatív sűrűségét (Q) százalékban a képlet segítségével számítjuk ki

4.2. Az olaj tömeghányada a mintában (termékben) (VAL VEL G) százalékot a képlet segítségével számítjuk ki

Ahol m 2 - az olajba áztatott minta kezdeti tömege, g;

m e a minta tömege olajkivonás és szárítás után, g.

Az olaj térfogatrésze (ÖNÉLETRAJZ) a mintában százalékban kerül kiszámításra az első tizedesjegyig a képlet segítségével

Ahol? e - kivont olaj sűrűsége, g/cm3

V

Az olajjal telített minta nyitott pórusainak térfogathányadát (C p) százalékban számítjuk ki az első tizedesjegyig a képlet segítségével

Ahol? m a minta teljes telítésére használt olaj sűrűsége a nyitott porozitásának meghatározásakor, g/cm 3 ;

T 3 - olajjal teljesen telített, levegőn szuszpendált minta tömege, g.

4.4. A minta nyitott porozitását (P o) százalékban számítjuk ki az első tizedesjegyig a képlet segítségével

Ahol T 3 - levegőben szuszpendált, teljesen olajjal átitatott minta tömege;

t = t 1 ill T e;

T 1 - az olajba nem áztatott minta kezdeti tömege, g;

T e a minta tömege olajkivonás és szárítás után, g;

P a minta teljes impregnálására használt olaj sűrűsége, g/cm 3;

V- a 4.1. pont szerint számított mintatérfogat, g/cm3.

A nyitott porozitást azoknál a mintáknál (termékeknél) határozzuk meg, amelyek teljes porozitása meghaladja a 10%-ot.

A minta teljes porozitását (P) százalékban, az első tizedesjegyig számítjuk ki a képlet segítségével

P = (1 - )· 100,

Ahol? - a minta sűrűsége, a 4.1. pont szerint számítva, g/cm 3 ;

K egy adott összetételű tömör anyag elméleti sűrűsége, g/cm 3 .

A P e zárt porozitást százalékban a teljes P és a P o nyitott porozitás különbségeként számítjuk ki.

4.5. A vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvben rögzítik, amely tartalmazza:

termék név;

a termék anyagának márkája;

a minta jellemzői (az olajos impregnálással kapcsolatos információk, a minta típusa és előállítási feltételei, tömege stb.);

a minta felületi pórusainak lezárásának módja;

teljes impregnáláshoz használt olaj;

vizsgálati hőmérséklet;

vizsgálati eredmények;

teszt dátuma.

ALKALMAZÁS

A vízsűrűség függése a hőmérséklettől

INFORMÁCIÓS ADATOK

1. Az Ukrán SSR Tudományos Akadémiája KIALAKÍTOTT ÉS BEVEZETETT

FEJLESZTŐK

V.N. Klimenko, A.E. Kushchevsky, V.S. Ageeva, O.M. Romanenko, L.D. Bernatskaya

2. A Szovjetunió Állami Termékminőség-irányítási és Szabványügyi Bizottságának 1989. december 20-i 3899. sz. határozatával JÓVÁHAGYVA ÉS HATÁLYBA LÉPTETT

3. Az ellenőrzés időszaka 1995.

4. A szabvány teljes mértékben megfelel az ISO 2738-87 szabványnak

1. Mintavételi módszerek. 1

2. Berendezések és anyagok.. 2

3. A teszt lebonyolítása. 4

4. Az eredmények feldolgozása. 5

Függelék A vízsűrűség függése a hőmérséklettől... 7